Jóga Archívum - Shivayoga

A Belső Guru ébredése

A kiábrándulástól a valódi szabadságig

Manapság a spiritualitás, reneszánszát éli, soha nem volt ilyen könnyű információhoz jutni, hozzáférni a tudáshoz, és egyúttal soha nem volt ilyen nehéz kiszűrni a hitelességet. A mai vezetőknek, nem csak bölcsnek kell lenni, hanem marketingesnek is, és persze nem árt képzettnek lennie a digitális világban. Előny annál van, aki sokat posztol, és folyamatosan jelen van a közösségi médiában. (az AI világában talán ez nem is annyira nehéz) Aki a leghangosabb vagy legügyesebb a képi megjelenítésekben, az tűnik hitelesnek, pedig a valódi tudás sokszor csendes és szerény.

A tanácsadás, spirituális vezetés, a jóga, hatalmas üzletté vált. Egyre másra tűnnek fel spirituális iskolák, az iskolákban a tanítók, sokszor önjelölt guruk, akiket híveik vakon követnek. De kell- e, hogy legyen „guru”. A rövid válasz, hogy igen fontos és kell, de azért ennél kicsit árnyaltabb a kép.

Emberi természetünk vágyik arra, hogy legyen kire felnézni, követni, sőt imádni. Gyermekkorunkban jó esetben szüleinket, tanárainkat követjük, (Apa- Anya, Tanár, Edző) később magunk jelölünk ki egy tapasztaltabb személyt, barátot, lelkipásztort, spirituális tanítót gurunak, akiről azt gondoljuk tévedhetetlen, tökéletes, már-már emberfeletti lény.

Az, hogy gyermekkorban miért van szükségünk példaképre, vezetőre nem szorul különösebb magyarázatra.

Hogy később mi miatt köteleződünk el guruk mellet, több oldalról is vizsgálhatjuk. Egyrészt agyunk szereti a „parancsikonokat”.

Másrészt világunk bonyolult rendszerében, sokszor fárasztó és időigényes döntéseket hozni és valljuk be sokszor ódzkodunk is annak felelősségétől, hogy mi hozzunk meg egy-egy döntést. Egy guru, legyen az spirituális vezető, üzleti mentor, vagy influenszer, azt az ígéretet hordozza, hogy leveszi a vállunkról a felelősség súlyát.

Nincs más dolgunk, csak követni őt. Kapunk egy kész rendszert a káoszban, és azt sugallja, hogy az ő tapasztalataival, megspórolhatjuk saját kudarcainkat.

Ami persze részben igaz lehet, de kudarcaink is formálnak minket, tanítanak, fejlődünk általuk, ezért sem érdemes kispórolni a tapasztalást, még ha sikertelenségnek is ítéljük. Az is előfordul, hogy a vezető fizikai megjelenése, stílusa az, amibe beleszeretünk, ahelyett, hogy arra a tiszta tudatosságra figyelnénk, amit ő tükröz felénk. Majd elérkezik a spirituális út egyik igen fájdalmas, ám épp emiatt mély transzformatív állomása, csalódás a guruban. És hogy miért csalódunk és szükségszerű-e ez a csalódás? Azt gondolom igen, ez megint csak segít minket spirituális fejlődésünkben, azt mondják, azért jó, ha csalódtál, mert ráébredtél az igazságra. Másik nézőpontból a kiábrándulás az illúziók lebomlását is jelenti, ami a spirituális úton az a pont, amikor követőből, keresővé válunk.

Egy másik izgalmas, Védikus és Tantrikus hagyományokban fellehető dolog, hogy a hatodik csakráig van szükségünk fizikai értelemben vett gurura. Mit jelent ez: a harmadik szem, (Ajna) csakra ez esetben egy határvonal. Az indiai kultúrában a jóga, a spirituális út a felemelkedésről, a tudatosság tágulásáról szól. Az első öt csakráig a fizikai világ, az elemek, érzelmek, a finom fizikai energiák dominálnak. Itt, mint keresők, (Tanítványok) a dualitás világában élünk és egy külső vezető, (Guru) mutatja az utat.

Amikor a kereső tudatossága és energiája eléri a 6. szintet, a belső intuíció felerősödik, a tanítvány kapcsolatba lép saját felsőbbrendű énjével, (Atman). A három energia csatorna találkozik, az Ida és Pingala a Szusumnában egyesül, 3. szem vagy „Guru Csakrában”. A Guru az Ajna csakráig vezet, a kapuig, de onnan már egyénileg kell tovább menni. A hetedik csakrában (Szahaszrara- Koronacsakra) a kereső eléri a tiszta tudat, a határtalan elme, az egység állapotát (Szamádhi) innen már maga járja az utat. Úgy tartják, hogy a külső Guru feladata addig tart, amíg felnem ébreszti a Belső Gurut. Amint a belső tanítód átveszi az irányítást az Ajna csakrában, a külső vezető szerepe beteljesedett.

Egy rövid kiegészítés: bár a fent leírtak elméletileg helytállóak lehetnek, ám attól, hogy valaki egy meditációban eléri a 6. csakrát, nem jelenti azt, hogy tudata folyamatosan ott is tartózkodik. Amig az egó finomabb rétegei vissza–visszahúzzák az elmét az alsóbb központokba, addig a külső Guru védelme, iránytűje továbbra is segítség lehet, hogy elkerüljük a spirituális egó csapdáit. És vajon igaz e az az állitás, hogy a „jó guru”, arra tanít, hogy nincs szükségünk gurura!?

A tudat fátylai

Védikus tanítások szerint, az illúzió, a káprázat fátyla befedi a világot, és elrejti a valóságot. Ez nem azt jelenti, hogy a világ nem létezik, hanem azt jelenti, nem úgy létezik, ahogy látjuk, vagy ahogy gondoljuk. Maya egyszerre személy és fogalom is. A hindu filozófiában az illúzió, káprázat fátyla, személyes formában pedig az Isteni Anya, aki létrehozta az anyagi világot.

A kérdés azon túlmenően, hogy miért van a fátyol, - az az -, hogy ki az, aki a fátyol mögött van és nézi. A világ valóság, csak nem a végső valóság, - de ha nem a végső valóság, akkor mi az, és miért vagyunk illúzióban? Nem létezik egyetlen magyarázat vagy ősi lista, inkább egy szimbolikus tanítás, és a rétegek, amik miatt nem úgy látjuk a valóságot ahogy van.

Illuzórikusan azt hisszük, hogy az érzékelésünk, hiedelmeink, félelmeink és vágyaink által létrehozott történet az egyenlő az igazsággal, ám végül nem a valóságot látjuk, hanem egy történetet a valóságról. A mai modern társadalom közös, kollektív álma a pénz, státusz, idő, verseny és siker. Ezekben élünk és ezt hisszük „valóságosnak”. A valóság azonban, ami fizikai szinten láthatatlan, sokkal mélyebb és izgalmasabb.

„A mátrix mindenütt van, körülvesz minket. Még most, ebben a szobában is. Azt látod, ha kinézel az ablakon, vagy ha bekapcsolod a tévét.

Mindig érzed…mikor munkába mész, vagy épp templomba, mikor befizeted az adót. Ez a világ, mellyel eltakarják a szemed elől az igazságot.” (Mátrix)

A hindu filozófia szerint, minden, aminek van kezdete és vége, az maya, vagyis illúzió. A Brahman a végső valóság, a tiszta tudatosság, ami határtalan és oszthatatlan energia. Mivel Brahman az Egyetlen, nincs másik létező ezért bejön a képbe Maya és a Tükör - metafora. Ahhoz, hogy a szem lássa önmagát tükörre van szüksége, Maya ebben az értelemben egy kozmikus tükör, amely lehetővé teszi, hogy a Brahman (az Alany) megtapasztalhassa önmagát, mint a Világot (Tárgyat).
Maya fátyla védi az Abszolút Igazságot a „tudatlanok” elől, és megvédi a halandó lelkeket, hogy nehogy összeroppanjanak az őket érő erős hatás alatt.

Valójában ez nem egyetlen réteg, hanem kilenc, és úgy épül fel, hogy ne egyszerre törjük át, a tudat előtt lebegő illúziót, hanem azok szépen, folyamatosan hulljanak le a szemünk elől. A spirituális út, a jóga és egyéb meditációs technikák, abban segítenek, hogy önmagunk és a világ megismerésével emlékezzünk arra, akik mindig is voltunk.

Minden fátyol, egy tudatszintnek felel meg, és minél több rétegen látunk át, annál tágabb a valóság.

A világon a legtöbb ember az első és második fátyol mögött él, vagyis testével és elméjével azonosítja magát, persze attól függően, hogy mennyire haladt előre a spirituális útján.

Valójában a spirituális út nem más, mint felébredés a Mátrixból.

A 9 Fátyol tekintetében többféle magyarázat létezik, ebben az írásban ezoterikus szempontból nézzük meg ezeket.

1. Az anyag fátyla, amikor elhisszük, hogy csak a test és az anyagi világ létezik.
2. Az elme rétege, amikor az ember rájön, hogy vannak gondolatai, érzései, de még azonosnak hiszi magát velük.
3. Az ego fátyla, vagy szanszkrit szóval ahamkara, „én” képző, az a személyiség, akinek hisszük magunkat…anya vagyok, tanár vagyok, jóga oktató vagyok….
4. Az ébredés fátyla, amikor az ember elkezdi keresni az igazságot, meditál, jógázik, kérdez, Ki vagyok Én? ….
5. A tanulás fátyla, amikor elkezdünk spirituális közösségbe járni, spirituális témájú könyveket olvasni, megjelenik a Mester, vagy Guru.
6. A tapasztalás fátyla, amikor elkezdjük megérteni a csendet, a jelenlét fontosságát, az egység pillanatait a meditáció mélységét.
7. Az elengedés fátyla, hogy lassan megtanuljuk, hogy nem vagyunk azonosak a szerepeinkkel, történeteinkkel. Elfogadjuk, hogy minden változik, ezzel elindul a szabadság érzése
8. A Szeretet fátyla, amikor ráébredünk, hogy a valóság alapja a szeretet. Minden lényben a lelket látjuk, és ez az állapot, nem érzelem, hanem létállapot.
9. Az Egység fátyla, amikor nem különül el a Te és az Én, kint és bent. Csak a létezés.

Igen népszerű és gyakran hivatkozott rendszer, A. True Ott 9 Fátyol elmélete, ami szintén arról szól, hogy az emberiség különböző szinteken látja a valóságot, és minden fátyol egy újabb megértési szint.

„Minden elkötelezett igazságkereső végül elképesztő matematikai szimmetriákra és struktúrákba botlik, ami különösen jellemző a fraktálgeometriában előforduló 1-9 egész számokra.

Mint alapvető példára, vess egy pillantást erre a kilenc egyenletre;”

(1 x 8) + 1= 9
(12 x 8) + 2 = 98

(123 x 8) + 3 = 987

(1234 x 8) + 4 = 9876

(12345 x 8) + 5 = 98765

(123456 x 8) + 6 = 987654

(1234567 x 8) + 7 = 9876543

(12345678 x 8) + 8 = 98765432

(123456789 x 8) + 9 = 987654321

Bámulatos ugye? Ami nagyon érdekes, hogy a történelem összes nagy filozófusa, például Arkhimédész, Kopernikusz, Szókratész, Da Vinci elsősorban mind matematikusok voltak.

Ők és minden bibliai prófécia azt állítják, hogy a DNS felépítése nagyon egyszerű matematikai képleteken és mintákon alapszik. De itt most inkább a kilenc fátyol matematikai szerepének megértéséhez szeretnék hozzájárulni.
Az Isteni teremtés, az élet ismételt felébresztése, (jelenések, azaz újra megnyílik a fátyol) mikor egyé válunk tisztaságban.

Tehát szisztematikusan át kell haladnunk a kilenc értelmi szinten, vagy az Igazság Hídján, mielőtt belépnénk a Nirvánába, illetve az Isteni egységbe. Igencsak figyelemreméltó módon, mint egy hatalmas Sudoku rejtvény, az emberi megtapasztalás, amit életnek nevezünk, az 1-9 szám körül forog. Mindennek megvan a maga helye a rendszerben, és minden tökéletesen és pontosan illeszkedik az idő és tér véget nem érő hálózatában.

Tehát a fent említett A.True Ott szerint a kilenc fátyol rendszere röviden összefoglalva a következő:

1. A mindennapi élet, az emberek a munkával, hétköznapi élettel foglalkoznak.
2. Politika és hatalom, az emberek érdeklődnek a politika és hatalmi rendszerek iránt.
3. Gazdasági hatalom, mikor rájövünk, hogy a világot gazdag és befolyásos családok irányítják.
4. Titkos társaságok: annak felismerése, hogy léteznek zárt körök, melyek tudást és hatalmat örökítenek generációkon át.
5. Az ember rájön, hogy a technológia sokkal fejlettebb, mint amit a nyilvánosság ismer.
6. Nem emberi intelligencia, annak felismerése, hogy nem csak az emberiség létezik a világban.
7. A számok és a Világegyetem törvényei, felismerése annak, hogy a valóság matematikai és geometriai törvényeken alapul.
8. Az ember rájön, hogy a legmélyebb valóság a szeretet energiája.
9. Egység Istennel, az ember a szeretet állapotában él egységben a Teremtéssel.

Ez tehát az egyik definíciója az „Igazságnak” – a rejtett, misztikus tudásnak, ami teljes mértékben megfelel a matematikai hálózatnak. Jézus kijelentette tanítványainak; “És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” (Jn 8:32)
Egy izgalmas megfigyelés vagy párhuzam a Maslow-piramis és a 9 Fátyol között, hogy mindkét megközelítés a tudat felszabadításáról szól, ám míg az első a modern nyugati pszichológia terméke, addig a 9 Fátyol elmélete ezoterikus vonalhoz köthető.
• Maslow: pszichológia, emberi szükségletek, lépcsőnkként fejlődsz
• A. True Ott: tudat tisztulás, fátyol lehullása, mindig teljes voltál, csak fátyol fedett be

Ha összegezve nézzük:
• Maslow piramisánál az út fokozatosan felfelé visz
• 9 Fátyol, ahol a rétegek fokozatosan lebomlanak

A megvilágosodás talán akkor lehetséges, amikor a két út találkozik.

(A következő blog bejegyzésben Védikus /jógikus oldalról közelítünk majd a tudatot elfedő illúziók felé.)

Forrás:

Kagylókürt

www.fényörvény.hu

saját jegyzetek, kutatás

A megelégedettség – Szantósa művészete

Mindannyiunk életében vannak olyan időszakok, amikor nem vagyunk elégedettek az életünkkel. Nem elégít ki a munkánk, nem úgy alakul a párkapcsolatunk ahogy szeretnénk, nincs elég bevételünk, (vagy legalábbis többre vágynánk). Átlagemberként, vagy a múlton rágódunk, vagy a jövő miatt aggódunk és közben elfelejtjük felfedezni a jelen pillanat értékét, szépségét. Ahogy egyik kedvenc könyvemben elhangzik: „nehéz a pillanatban élni. Múlt nélkül hol a bűntudat, jövő nélkül hol a rettegés. És bűntudat és rettegés nélkül ki vagyok én…”(Biff Evangéliuma)

Hogyan tudjuk megtalálni az élet rögös útjain a kiegyensúlyozottságot, harmóniát és boldogságot? Hogy tudunk rálelni a megelégedettség, szanszkrit szóval szantósa állapotára?

Lássuk be, a mai világ nagyrészt a versengésről szól, tele vagyunk teljesítmény kényszerrel, folyamatosan összehasonlítjuk magunkat másokkal. A közösségi média, által közvetített képek, sokszor messze vannak a valóságtól, és felerősítik bennünk a vágyat, a féltékenységet, elégedettlenséget. A fogyasztói társadalom, arra próbál ösztönözni, hogy mindig újra, jobbra, szebbre vágyjunk. És hajlamosak is lehetünk azt hinni, hogy a másik szebb, gazdagabb, okosabb, sikeresebb nálunk. Ám ezek a dolgok az illúzióhoz kötött, folyamatosan lüktető és változó elme programjai, bár kielégítésük, pillanatnyi megelégedettséget, örömöt okozhatnak, de tartós boldogságot, egyensúlyt nem adnak.
„Aki megelégszik azzal, ami számára önként kínálkozik és az ellentétpároktól megszabadult, aki nem irigy, aki sikerben és kudarcban egyensúlyban marad, azt, bár cselekszik, tettei nem kötik.” Bhagavad Gita: 4.22

A jóga egyik alap tanítása, és a 8 fokú astanga jóga, Nijamahoz tartozó második foka, a belső béke, vagyis a szantósa megtalálása. Egy olyan belső nyugalom, ami folyamatosan jelen van életünkben, és amit gyakorlással mi is elsajátíthatunk. Egyfajta elfogadás, amikor elfogadjuk, amit az élet ad, nem ragaszkodunk dolgokhoz, tárgyakhoz, eszmékhez, nem ragaszkodunk görcsösen tetteink eredményéhez. Ez nem jelenti azt, hogy közömbössé válunk, inkább egyfajta tudatos külső megfigyelő, (purusaként) vagyunk jelen. Ha rossz kedvünk van, vagy esik az eső, azt is elfogadjuk, hiszen mivel minden változik, így az eső is eláll egyszer, és másnapra vagy pár óra múlva a kedvünk is lehet jó. Ugyanez fordítva is igaz, ha most éppen kiegyensúlyozottak vagyunk, lehet, hogy a következő pillanatban bosszúság ér minket, és oda a vidámság. A szantósa arról szól, hogy felismerjük, és megértjük, hogy bár a világ körülöttünk folyamatosan változik mi magunk képesek vagyunk stabilan maradni, nem külső dolgoktól várjuk a boldogságot. Belső szabadságunk, jóllétünk nem függ a külvilág pillanatnyi állapotától.

„A megelégedettségből, (Szantósa) felülmúlhatatlan boldogság származik.” Jóga szútrák:2.42

Néhány egyszerű gyakorlat hozzá segíthet az elme szabályozásához és ahhoz, hogy a megelégedettséget (szantósát), ne kívül keressük, hanem egy folyamatosan jelen lévő belső nyugalomban találjuk meg. Lehet és érdemes, a hálát gyakorolni. Reggel felkelés után végig gondolni, vagy leírni miért vagyunk hálásak, lehet három dolog, ami boldoggá tesz az adott nap kezdetén. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, a szantósa a legegyszerűbb dolgok felfedezésében rejlik. Például, egy reggeli séta, kávé a pohárban, madarak csicsergése. Ugyan így este lefekvéskor is, átlehet gondolni milyen jó dolgok történtek, milyen hasznos cselekedetet hajtottunk végre. Figyeljük meg a természetet, vegyük észre a fa levelén megcsillanó napfényt, vagy a szél illatát, az esőcsepp kopogását az ablakon. Akik jóga ászanákat gyakorolnak, érdemes tudatosan jelen lenni, megfigyelni mit ad a gyakorlás, mit ad a meditáció, vagy egy mantra zengetése, érezzük, ahogy egy belső mosoly szétárad bennünk és körülöttünk. Még egy fontos dolog, ne akarjunk senkit megváltoztatni, a szantósa önmagunkról szól, belső teljességünkről és annak elfogadásáról, hogy tiszteljük embertársaink igényeit.
„Tegnap okos voltam, meg akartam változtatni a világot. Ma bölcs vagyok, így megváltoztatom magamat.” Rumi

Hari Om

Pancha Mahabhuta az öt elem

A jóga és védikus filozófia szerint a világ nem véletlenszerűen épül fel. Vannak olyan alaptörvények, amik irányítják a természetet, hatással vannak érezelmeinkre, és gondolatainkra. Ez a Pancha Mahabhuta vagyis az öt elem, ami az egész világ működését irányítja.

Ez az öt elem a föld, víz, tűz, levegő és az éter (vagy szanszkrit nyelven Akasha), amiben egyesül a másik négy elem. Ez az ősi bölcsesség segít megérteni, hogy működik a természet, és mi, hogy kapcsolódunk hozzá, hogy tudunk egyensúlyt teremteni önmagunkban és a környezetünkben. Bár elsőként a Tér, az Akasha jött létre, (mivel tér nélkül semmi nem létezhet) először vizsgáljuk meg a négy elemet.

Föld elem:

Minősége a stabilitás, szilárdság, biztonság, tartás, ahogy érezzük magunkat fizikailag az életünkben. A testben a Föld elemet a csontok, izmok, fogak, bőr határozzák meg. Lelki síkon a biztonság érzése, kitartás és kiegyensúlyozottság jellemzi. Ha nem érezzük magunkat elég stabilnak, „földeltnek”, érdemes sokat sétálni a természetben, mezítláb kapcsolódni a taljjal. Jóga stilusok közül a hatha jóga ami stabilitást ad, segít földelni.

Víz elem:

A víz, az élet forrása. Minősége az áramlás, a mozgás, kapcsolódás, rugalmasság, és érzelmek. A testben a víz elemet a vér, a nyirok, a sejtközi folyadék, és hormonális folyamatokat képviselik. Lelki szinten, az érzelmek áramlása, kapcsolódási képesség, empátia tartozik hozzá. Ahhoz, hogy egyensúlyban legyen, érdemes figyelni a tiszta jó minőségű víz ivására. A víz elem kiegyensúlyozását, a flow jóga áramlása és a yin jóga nyugalma segíti.

Tűz elem:

Minősége az átalakulás, energia, hő és emésztés, valamint a belső motiváció. A testben ez a testhőmérséklet, anyagcsere, és emésztésként jelenik meg. Lelki szinten, akarat, szenvedély, belső erő, életenergia, ami segít, hogy elérjük céljainkat. A tűz a melegség, a fény forrása, amikor egyensúlyban van, energikusak, motiváltak vagyunk. Jóga gyakorlásban a dinamikus jóga, (pl. ashtanga, kundalini) a pranayama (légzőgyakorlatok) és a trataka meditáció (gyertyaláng nézése) ami kapcsolódik hozzá.

Levegő elem:

Minden mozgást irányít a testben és az elmében is. Kapcsolódik az idegrendszerhez, a légzéshez, a gondolatok áramlásához. Amennyiben harmóniában vagyunk ezzel az elemmel, megjelenik a szabadság érzése, a könnyedség, kreativitás, nyitottság, a testben és elmében. Ahol levegő van, ott mozgás is van. A pranayama gyakorlása itt is segíti az elem egyensúlyát, a flow jóga a levegő kiteljesedését a testben, és a légjáratokban, tüdőben.

Ősi spirituális rendszerek szerint a négyes szám, a négy elem képezi a teremtett világ stabil szerkezetét. Az élet ritmusát is meghatározza ez a négy őselem, kicsit tovább gondolva a „4” szám rengeteg helyen fellelhető a természetben. Például a négy égtáj, a négy évszak, a zenében is gyakran jelenik meg a négyes struktúra. De az idő is, múlt – jelen- jövő- időtlenség és még tovább vihetjük: a légzés 4 üteme: belégzés-benntartás- kilégzés- kint tartás. H a megfigyeljük és hajlandók vagyunk elfogadni, hogy a testünk, érzelmeink, tudatunk és így mi magunk is ebből a négy elemből épülünk fel, képessé válhatunk ráhangolódni a természet és az őselemek ritmusára.

Akasha vagy Éter:

A legfinomabb, legszellemibb dimenzió - a TÉR, amelyben minden létezhet. Az Akashában egyesül a másik négy elem. A hang, a csend, belső tapasztalás és a spiritualitás tartozik hozzá, az időn és téren túlmutató, láthatatlan Univerzum. Úgy tarják, hogy minden, ami a világban fellehető - valaha volt, és valaha lesz, az megtalálható benne, akár egy könyvtárban, de egy mindent összefogó kollektív tudatként is jellemzik. „Benne van a múlt, a jövő, a jelen, az összes idősík az összes létsík összefüggéseiben.” Amikor kapcsolatba kerülünk az éteri vagy Akasha minőséggel, megjelenik a belső „tágasság” tudatosság, a meditáció mélysége. Az éter elem lehetővé teszi számunkra, hogy magasabb szintű tudatosságot érjünk el az életünkben. A gondolatainkban való tisztaságot, az érzelmeink könnyedségét és a spirituális növekedést ennek az elemnek az egyensúlya teszi lehetővé. Az éter elem kiegyensúlyozatlansága azonban az elszigeteltség és az elkülönülés érzéseként nyilvánulhat meg.

Minél finomabb egy elem, annál nagyobb az ereje.

A Víz hatalmasabb a Földnél, mivel finomabb, ezért „elmossa” a földet.
A Tűz ereje nagyobb a víznél, finomabb, mint a víz, ezért a Tűz felszárítja a vizet.
A Levegő, hatalmasabb a tűznél, mert a levegő elfújja tüzet.
Az Éter vagy Akasha hatalmasabb, mint a levegő: A levegő az Akashában nyugszik, az éter támasza.

Néhány módszer, amely alkalmazható a Pancha Mahabhuta egyensúlyának fenntartására.

Tölts időt a természetben. A Föld elemmel való kapcsolódáshoz hasznos mezítláb járni a fűben, kertészkedni, vagy a természetben sétálni.
Víz elem: Fontos, hogy meglegyen a napi vízfogyasztás, levesek, lédús ételeket fogyasztása a vízelem kiegyensúlyozása érdekében.
A tűz erősítése: Az emésztést támogató és rendszeres fizikai aktivitás, meleg ételek fogyasztása serkenti a tűzelemet. A jóga gyakorlatok a mentális tisztaság érdekében is ajánlottak.
Levegő elem/ Pranayama: vagyis olyan légzési technikák végzése, mint a pranayama, hogy egyensúlyba hozza a levegő elemet. A mély légzés csökkenti a stressz szintet és megnyugtatja az elmét.
Akasha: Meditáció és csend, hogy egyensúlyba hozd az éter elemet. Gyakorolni, hogy csend legyen önmagadban, és körülötted, hogy az elme nyugodt és tiszta legyen.

Az elemek egyensúlya, fizikai és lelki egészségünk kulcsa. Ne feledjük, a harmónia belül kezdődik, ott, ahol ezek az „ősi elemek” egyensúlyban találkoznak!

Forrás: Bakos Attila, Bakos Judit Eszter/ Narada Akadémia
Balázs Rozália
Saját jegyzetek

Az Isteni tudatosság megközelítése

Életünk során több út, lehetőség adódik, hogy merre haladjon életünk fonala. Vannak döntéseink, amik egy-egy elágazásnál születnek, hogy aztán a döntésnek megfelelő tapasztalatok birtokában tovább haladjunk az úton, ami, mint egy láthatatlan fonal tekeredik téren és időn keresztül. Vajon előző életeink milyen hatással vannak a mostanira, mik azok a finom apró, talán sejt szintű érzetek, amik befolyással vannak ránk?!

Mikor vesszük észre, vagy észrevesszük e, hogy egy kis lámpás világít, (lélek vagy szanszkrit nyelven Atman) mutatva az irányt, hogy merre induljunk!?

És ki tudja, hogy valójában mi formáljuk-e a döntésünket, vagy döntéseink formálnak e minket? Mennyire tudatos és milyen szinten tudatalatti döntések sorozata az élet?
“Mindaddig, amíg a tudattalan tudatossá nem válik, a tudatalatti fogja irányítani az életed, és te sorsnak fogod hívni.” (Carl Gustav Jung)

Az Isteni tudatosság megközelítése-blog1

A spirituális gondolkodás

A spirituális gondolkodás központi témája, az isteni tudatosság, ami jógikus, védikus és misztikus tanitások szerint, nem külső dolgokban lelhető fel, hanem egy belső felismerés, egy állapot, ami mindig jelen van, csak a tudat előtt lebegő fátyol eltakarja. A természeti embereknek, beavatott mestereknek, szakrális titkokat tudó Nőknek, jógiknak, hatalmas tudásuk, teremtő képességük volt. Mindemellett erős hittel rendelkeztek, mert megtapasztalták, a látható világon túli világ csodáit. Nagy szívükkel, mély átélésükkel, látták a világ mélyebb összefüggéseit. A mai hitevesztett korban, a technika csodáival eltűnt a szeretet, az anyagiak uralják a világot. Amit ma „modern világnak” nevezünk, az nem más, mint az illúziók hálója, melyeket a média által keltett vágyak és a szórakoztatás segítségével hoztak létre, hogy eltérítsenek minket attól, hogy visszaszerezzük azt a tudást, mely születési jogunk.

A kisértések végtelenek, de ha ezeken átlátunk, észrevesszük, hogy ez csak egy jelzés, felhívás a belső cselekvésre és isteni mivoltunk megértésére. Az isteni szikra mindannyiunkban megtalálható, ami a bölcsességen, szépségen és szereteten keresztül nyilvánul meg.
Aki látta magát Istenen keresztül, az képes igazi alázatra, amikor felismerjük, hogy Isten erejére van szükségünk ahhoz, hogy elérjünk hozzá.”
(Purisaca Golenya Ágnes: Aranyasszony útja)

Az igazi ébredés

Az igazi ébredés nem csupán egy pillanat, ez egy tudás által táplált, hosszú utazás. Akár spirituális ébredést éltél át, akár ráláttál az igazságra, kell, hogy mindig legyenek kérdéseid. A külvilágod a belső állapotod tükre, harmadik szemed aktiválásával és az asztrális síkon való navigálás megtanulásával megértheted, hogy alakítják gondolataid a valóságot. A világ tele van szenvedéssel, amíg meg nem értjük, hogy a kint és bent ugyan az. A kinti világot, belső lényünk áramló szimbólumai alakítják, a külvilág a tudatunkból épül fel. A szenvedésre, fájdalomra tekinthetünk úgy is, mint ösztönző erő, elindíthat minket egy önismereti, vagy szellemi úton.

Inspirációk, amik az írást segítették:
Bakos Attila előadásai: Narada Akadémia
Golenya Ágnes: Aranyasszony útja
Saját jegyzeteim

Prána – életerő

Mikor elkezdünk jógázni

Mikor elkezdünk jógázni, a fókusz a testen és az ászanák kivitelezésén van. A fizikai testhelyzetek lazává, nyugodttá teszik a testet, megszabadítanak az ideges mozdulatoktól és az izom feszültségtől. Amikor ellenőrzés alá vontuk a testet, a figyelem szinte automatikusan a légzés felé irányul. A légzés a kapocs a durva fizikai test és az elme finom szubtilis világa között.

A légzéstechnika, mindig részét képezte a keleti meditációs technikáknak. A lélegzet az egyetlen olyan élettani funkció, amely egyszerre akaratlagos és akaratunktól független. Légzésünk ritmusa az egyik legnyilvánvalóbb jele az ember érzelmi és mentális állapotának. Ez azt is jelenti, hogy a légzés tudatos és szándékos irányításával, kulcsot kapunk érzelmeink és tudatunk uralásához.

A prána szanszkrit definíciója állandó mozgású erő.

A pranayama gyakorlása képezi a spirituális ébredés magját. A prána az életerő, létfontosságú energia, amely a teremtés minden szintjét támogatja. Minden megnyilvánult és megnyilvánulatlan energia a kozmoszban, az érző lények és a növények is a prána kifejeződései. A bolygók gravitációja, a nap hője, a madarak repülése, az oroszlánok üvöltése, az emberek beszéde, a járművek mozgása, mind a prána megnyilvánulásai.

Az életerő, nem csupán biológiai állapot

Az életerő, nem csupán biológiai állapot, az egyetemes pránából tudjuk fejleszteni. A pránajámát általában légzésirányításként definiálják, azonban maga a szó két tőből áll:

A prána jelentése: életenergia, életerő, ami minden élőben és élettelenben jelen van. Szoros kapcsolatban áll a belélegzett levegővel, sokkal szubtilisebb, mint a levegő vagy az oxigén. A pránajáma a légzést használja, hogy befolyásolja a prána áramlását, a Pránamaja kósát, az energia testet képező Nádikban.
Az Ájáma jelentése: kiterjesztés, tágítás, növelés. A pránajáma tehát a prána vagyis az életerő kiterjesztése, növelése.

„Az anyag a prána legdurvább formája, a prána az anyag legfinomabb formája.” ….minden létező, ennek a pránának a megnyilvánulása és Így a prána a tudat kifejeződése is. A pránajamának különleges jelentősége és értelme van a jóga ösvényén. A prána az egész világmindenséget átjárja, a pránajáma pedig ennek az energetizáló elvnek, az ember lényében való teljes szabályozását jelenti. A pránajáma a belégzés, a visszatartás és a kilégzés tudatos meghosszabbítása. Belégzéskor magunkhoz vesszük az ősenergiát, visszatartáskor megízleljük ezt az energiát, kilégzéskor minden érzelem és gondolat távozik. Ekkor a tüdő üres, ekkor az ember átadja a személyes energiát „ént” az ősenergiának. A pránajáma szilárd tudatot, nagy akaraterőt és józan ítélőképességet fejleszt ki.

Egy átlagos belégzés alkalmával az ember, kb. 500 köbcentiméter levegőt szív be, mély belégzés alkalmával ez a mennyiség hatszor több, elérheti a 3000 köbcentimétert is. A pránajama gyakorlása, növeli a gyakorló (szádhaka) tüdejének felvevő képességét. Ha légzés szabálytalan, az elme ingadozik, amikor a légzés erős és stabil, akkor az elme is fókuszált. A pránajama segítségével megtisztíthatjuk a nádikat, a finomtest csőszerű szerveit, amin keresztül áramlik az energia. A pránajama gyakorlásához, hozzátartozik a pratjáhára vagyis az érzékek visszavonása a külső érzékelésből, ami befelé húzza a gyakorlót az isteni energia felé.

A pránajámának számos kedvező hatása van

A pránajámának számos kedvező hatása van, nem csak a légzésünk válik erőssé, de a gerincoszlopra, törzsre is kedvező hatása van. Az irányított ritmikus légzés, tágulást idéz elő a tüdőben, így megfelelő keringést biztosít a vesékben, gyomorban, májban, lépben, belekben. Hatással van bőrünkre, és más egyéb testfolyadékunkra. Segítségével tisztán tudjuk tartani a vérereket, segíti a tiszta vér áramlását, ami tonizálja az idegeket, az agyat, szívizmokat. Maga a gyakorlás tudást eredményez, kisöpri a halálfélelmet.

A pránajama gyakorlásához két alapvető dolog kell: stabil gerinc és nyugodt de éber elme. A gyakorlás ne legyen gépies, ügyeljünk rá, hogy az agy és az elme figyelme ne lankadjon. Az elme és a légzés kiegyensúlyozása, kölcsönösen hat egymásra.

A lélegzet nem „csak” összekötő kapocs test és lélek között, hanem a legközvetlenebb csatorna ember és környezete között. A lélegzet nem csak a testen halad keresztül, hanem az emberi létezés minden síkján.

Ha Jóga Tatabánya, akkor ShivaYoga.

Forrás: B.K.S IYENGAR Pránajáma új megvilágításban

Narada Védikus Akadémia/ Bakos Judit Eszter

« Régebbi Bejegyzések